2016. november 9., szerda

Huszonharmadik fejezet + Epulógus

Huszonharmadik fejezet

Cade


         Alexa döbbent reakciója erre a három szóra nem teljesen az volt, amit vártam. Kitágult kék tekintete néhány másodpercig még az enyémbe kapcsolódott, mielőtt szemei becsukódtak volna. Megrázta a fejét. – Ne mond ezt, ha nem gondolod komolyan.
         Megragadtam az arcát, mire kinyitotta a szemét. – Minden szót komolyan gondoltam. Szeretlek. – Egy mosoly bontakozott ki az ajkain, én meg előrehajoltam, hogy megcsókoljam őt. – Ha áldozatot kell bemutatnom, hogy megadjak neked mindent, amit szeretnél, ha meg kell változtatnom azt, aki vagyok, bármit, amit meg kell tennem – mond el nekem. Vége. Nem hiszem el, hogy azt gondoltam, tudok élni nélküled.
         Lenézett, és vörös pír kúszott az arcára. – Cade, - suttogta lágyan, apró tenyereibe marokra fogva a lepedőt.
         - Kibaszottul nyomorult vagyok nélküled. Egy kész roncs. Kérlek, bocsáss meg nekem, cupcake.
         Felpillantott, úgy tűnt, hogy a hason csúszásomból kihallotta, hogy mennyire komolyan gondoltam, mert az a huncut mosoly visszatért a helyére. – És te meg elköteleződsz – csakis nekem. Nincs több forgatás, nem számít, milyen kemény idők jönnek.
         - Megígérem. – Megcsókoltam a kézfejét, a bütykeit és a csuklóját.
         - És még csak egy pillantást, annyit sem vethetsz egy másik nőre, amikor együtt vagyunk.
         Találkoztam a tekintetével. – Nem is lesz rá szükségem. Az enyém a világ leggyönyörűbb lánya. – Megtettük a saját fogadalmainkat egymásnak, és nem számított, hogy mennyire furcsának tűntek, számunkra tökéletesek voltak. – Rendben leszel azzal, hogy Vasárnap délutánonként velem együtt mecset nézel és sört iszol?
         Elnevette magát, mélyen a torka mélyéről. – Csak ha megengeded, hogy közben csirke szárnyat egyek.
         Elvigyorodtam. – Áll az alku.
         Az ölembe mászott, lovagló ölésbe helyezkedett el és a fejét a mellkasomra hajtotta. Furcsa volt, hogy mennyire emlékeztem rá, hogy ez az ő helye. Lágyan végigfutatta ujjhegyét a mellkasomon, miközben a hajammal játszadozott. – Elmennél majd a boltba és hoznál nekem tampont és csokis jégrémet, meg pletyka magazinokat, amikor szükségem lesz rájuk?
         - A fenébe is bébi, ha tudok Beauty Shop Barbie-t (Szépségszalonos Barbie játék) játszani Lil-lel, nem gondolod, hogy ezt is tudom majd kezelni?
         Kuncogott, mellkasa az enyémet súrolta, ahogy nevetett. A testem életre kelt, emlékezve, hogy még mindig többnyire meztelenek voltunk.
         Megfordultam, és gyengéden leeresztettem őt az ágyra, fölé helyezve magamat. Megnyaltam a mellbimbóját, az egyiket a számba szívtam és a tekintetemet folyamatosan az övébe kapcsoltam. Rászántam az időt, hogy alaposan imádjam őt a számmal és az ujjaimmal addig, amíg csurom nedves nem lett és még többért könyörgött. Istenem, szerettem ezt a lányt.
         Elrendeztem őt a hátán, lábait szélesre tártam és közé térdeltem. Addig mozdultam előre centiről centire, amíg el nem tűntem benne. Látni, ahogy a farkam becsúszik a rózsaszín redői közé őrülten forró volt.
         Az egyetlen probléma ezzel a helyzettel kapcsolatban, hogy így a térdeimre voltam támaszkodtam az volt, hogy nem tudtam megcsókolni őt. Azonban tökéletes kilátásom nyílt az apró, forró kis testére, így teljes mértékben kihasználtam ezt. Így kifeküdve előttem, lehetővé tette számomra, hogy megragadjam a melleit és a lábai közé ágyaztam magam, hogy masszírozzam a csiklóját. – Szeretném, ha elmennél nekem, bébi.
         Halkan felnyögött és összpontosításában behunyta a szemét. – Cade, gyorsabban akarom.
         - Biztos vagy benne, bébi?
         - Igen, - nyögte ki, ismét találkozva a tekintetemmel.
         Megragadtam a térdeit és fokoztam a tempómat, amíg már minden egyes lökéssel teljesen belétemettem magam, és a golyóim a fenekének csapódtak.
         Ó bassza meg, nem fogom tudni tartani a lépést. A melegsége, a teste, a szoros kis puncija… Ah, a francba. – Bébi, el fogok menni.
         - Még ne, - suttogta.
         Visszanyeltem a káromkodást és keményebben pumpáltam, gyorsabban körözve a csiklóján. Izzadság csorgott végig a hátamon az erőfeszítéstől, amiért visszatartottam az orgazmusomat. – Bébi?
         - Még ne, - kiáltotta.
         Megragadtam a farkam tövét, visszafogva a közelgő orgazmusomat és folytattam a lökéseket. A golyóim megfeszültek, ahogy a visszatartástól a fizikai fájdalom elért engem.
         A sikítása egyre hangosabb lett és a csípőjét az enyémhez dörgölte. Közel volt. Az egyik kezemmel még mindig a csiklójával játszadoztam, a másikat meg arra használtam, hogy masszírozzam az egyik mellét, csipkedve és dörzsölgetve megduzzadt a mellbimbóját.
         A csípője felemelkedett az ágyról és érdes hangja, ahogy a nevemet nyögte átbillentett a szakadék szélén. Két újabb lökés után én is elmentem, és odahajoltam hozzá, hogy szerelmes kedvességeket suttogja neki, miközben elélveztem.
         Még kétszer szeretkeztünk, majd kaját rendeltünk, mert nem akartunk kikelni az ágyból, még a sushi evés kedvéért sem. Alexa azt ígérte, hogy szeretni fogom és meglepődve tapasztaltam, hogy valójában nem is volt olyan rossz. Amikor befejeztük, elnyúltunk az ágy közepén, mert nem voltunk hajlandóak elhagyni egymás karját.
         - Hogyan lehetnék én elég neked, bébi? Te a világot érdemled. Még a saját szüleim sem akartak engem, - kérdeztem, végigfuttatva az egyik ujjhegyemet a meztelen csípőcsontján. Megtagadtam a kérését, hogy felöltözzünk az utolsó szeretkezésünk után.
         Felkönyökölt és lenézett rám. – A szüleid egy csodálatos férfit hagytak ki. És arról szólva, hogy nem vagy elég jó… - Megrázta a fejét. – Gondolj a feltétel nélküli szeretetre, ami Lily iránt van neked. Lehet, hogy vannak kihívások és valószínűleg soha nem képzelted, hogy a te korodban egy hatévesről fogsz gondoskodni, de számodra, ő tökéletes.
         Tudtam, hogy igaza volt. Egy golyót is bevállalnék Lily-ért. És ugyanígy éreztem Alexa-val kapcsolatban is.
         - Lehet, hogy nem olyan vagy, akivel valaha is elképzeltem magam, de pontosan az vagy, akire szükségem van – valaki, akivel elengedhetem magam, és önmagam lehetek. Nem valami feszült, öltönyös tetű, aki csak abban a reményben lóg velem, hogy lenyűgözze az apámat, és bebiztosítsa az előléptetését.
         - Igaz. Ez nem én vagyok.
         - És ezt szeretem benned. Szeretem tudni, hogy kiállnál a szüleimmel szemben – vagy bárkivel szemben, ami azt illeti – hogy megbizonyosodj afelől, hogy boldog vagyok.
         - A pokolba is, igen, megtenném.
         A karomba húztam Lex-et és addig tartottam őt, amíg a légzése elmélyült és egyenletessé nem vált. Még soha nem töltöttem egy éjszakát sem Lily-től távol, de tudva, hogy Sophia ott aludt nálam, és hogy Lily biztonságban volt – és a legfontosabb, hogy visszakaptam Alexa-t – könnyű álomba zuhantam, boldognak és még teljesebbnek érezve magamat, mint valaha.


*****


         - Mit gondolsz pontosan, mit csinálsz? – Kérdeztem Alexa-t, ahogy keresztülmászott a furgonom vezetőfülkéjén, be az ölembe.
         - Shh. Van egy ötletem, - motyogta a nyakamba. Ahogy ebben a kis, fekete szoknyában meglovagolta a csípőmet, az a vágy hullámát küldte keresztül a szervezetemen.
         - Ez nem igazságos, bébi. Nincs elég helyem, hogy megérintselek. – Magragadtam mindkét karfát, hogy ketrecbe zárjam, de még így is hagytam, hogy tegye a dolgát.
         Felemelte az állát, és elkapta a tekintetemet, magabiztosság és vágy lobbant azokban a kék mélységekben. – Csitt. Egyszer azt mondtad, hogy szeretnél a furgonodban szexelni.
         Kuncogás hagyta el az ajkaimat. Hát erről volt szó? – Azelőtt szerettem volna. Alexa-előtt. – Vagy P.A (Pre-Alexa), ahogy az előtte lévő életemet neveztük. Nem fogom megbaszni őt a furgonomba. Persze, kint sötét volt és a parkoló is többnyire kihalt, tekintve, hogy mennyi volt az idő, de Alexa többet érdemelt. Megérdemelt mindent.
         Rám vigyorgott, és még szorosabban befészkelte magát az ölembe. – Igen, de ma este eljöttél táncolni a barátaimmal, annak ellenére, hogy tudom, utálod a hangos klubokat, és meg akarlak jutalmazni ezért. – Csípőjét a nadrágom elejéhez lökte, a testünk súrlódása figyelmet követelt.
         Állát a kezembe fogtam, és megcsókoltam a száját. Tényleg utáltam a táncos klubokat, de az, hogy láthatom Alexa-t egy miniszoknyában és magas sarkúban táncolni, és érezni azt, ahogy egész éjszaka hozzám dörgölődzik, nos, mondjuk azt, hogy nem voltam mártír. Ez abban is segített, hogy áthidaljuk a szakadékot a barátaink között, összehívva az övéit és az enyémeket is. Ez volt az első igazi kimozdulásunk egy párként. És meglepetésünkre, mindenki rendben volt ezzel. Még Tyson és én is elástuk a csatabárdot. Úgy tűnt, néhányan jobban kijöttek egymással, mint mások – például, meglehetősen biztos voltam benne, hogy Ian és MacKenzie jelenleg úton voltak Ian lakása felé.
         Nem tehettem róla, elmosolyodtam, mert ez pontosan az volt, amit az elmúlt hónapban csináltunk – bevezetett engem az ő világába és én is ezt tettem az enyémmel.
         Alexa tovább nézett, tekintete kíváncsi volt, szája pajkos mosolyra húzódott.
         - Nem itt. Nem a furgonomba. Hadd vigyelek haza, ahol megfelelően megbaszhatlak, - megcsókoltam, és az ajkába haraptam.
         Elvigyorodott és megrázta a fejét. – Nem vagyok törékeny. Nem kell úgy kezelned engem, mint egy hercegnőt. Kívánlak.
         - Cupcake… - A hangom félig nyögésként, félig suttogásként hatott.
         Kezét kettőnk közé vitte, kikapcsolta az övemet és lerángatta a nadrágomat. Istenem, teljesen a markában tartott. Birtokolt engem. És a szemében lévő csillogás és a mosoly, amire az ajka rándult, elárulta nekem, hogy pontosan tudta ezt.
         - Azt hiszem, emlékeztetnem kell téged… - Lehúzta a bokszeremet, eléggé ahhoz, hogy kiszabadítsa a farkamat. – Hogy ez hozzám tartozik. – Közelebb fészkelte, és hozzám dörgölte magát, így megéreztem, hogy a bugyija mennyire átnedvesedett már.
         Baaaasszus. – Ó, ez mind a tiéd, cupcake. – Oldalra toltam a bugyiját, végigfuttatva a hüvelykujjamat a megduzzadt ajkain. Tudni azt, hogy készen állt, felfelé billentettem a csípőmet, gyengéd lökéssel találkozva a nedves forróságával. Nyöszörgött és vonaglott, igazodva a telitettséghez, ahogy belécsúsztam. Összeszorítottam az állkapcsomat, hogy visszatartsam a kiáltást, amikor a hihetetlenül szűk melegsége lesüllyedt rám.
         - Minden centije az enyém, - suttogta.
         - Igen, a tiéd. – Szenvedélyesen megcsókoltam, miközben ő fokozta a tempót.
         Alexa felkiáltott és az ablaknak nyomta a tenyerét, lenyomatot hagyva a bepárásított üvegen. Ha eddig nem lett volna nyilvánvaló, hogy mi történik a furgonba, most már bizonyára az lett.
         A nyöszörgése egyre jobban nőtt és tudtam, hogy közel járt. Többé már soha nem kellett megkérdeznem őt erről. Mindig tudtam, mikor volt közel hozzá és ennek megfelelően időzítettem az én megkönnyebbülésemet is. Felemelkedett, majd lesüllyedt rajtam, miközben folyamatosan nyögdécselve a nevemet ismételgette, mint egy mantrát. Kibaszott dögös volt. Hátravetette a fejét, a torka mélyéről felnyögött és meglovagolta a lüktető orgazmust, amit éreztem, hogy megszorított engem. Megragadtam a csípőjét, keményen és gyorsan pumpáltam, és nemsokára követtem őt át a szakadékon.
         Ezután, a mellkasomhoz húztam, addig tartva a karomban őt, amíg a szívverésünk lelassult és lélegzetünk összekeveredett. – Szeretlek, cupcake.
         - Szeretlek, Caden, - motyogta, ajkát a nyakamhoz nyomva.








Epilógus

Alexa


Nyolc hónappal később

         - Az a lány egy hal – nézzétek, hogy megy, - az apám kuncogott, a napba hunyorogva.
         Azt nézni, ahogy Lily a medencében pancsolt az új kedvenc elfoglaltságom volt, hogy eltöltsek egy Szombati napot. Ebben a medencében nőttem fel, ennek a Country Klubnak a teraszán, de valahogy Lily-t elnézve mégis sokkal jobb volt, mint a saját emlékeim.
         Az anyám a medencében volt Lily-vel, azóta, mióta megpróbálta kiimádkozni őt a vízből, mint ahogy azt is megpróbálta, hogy Cade-et leszoktassa arról, hogy cupcake-nek hívjon engem – veszett ügy volt.
         Átnéztem a teraszon, és megpillantottam Cade-et, ahogy visszatért az ebéddel. Letette az elvitelre szánt dobozt az asztalra apám és közém, mielőtt csókot nyomott volna az ajkaimra, majd leült a mellettem lévő székre.
         - Mi az ebéd? – kérdezte apa, Cade-nek címezve.
         Elkuncogta magát. – Hamburger, mi más?
         Ez kettőjük viccévé vált. Amikor anya nem a medencében volt Lily-vel és ő volt az, aki az ebédet rendelte, lazac salátával vagy valami olyasmivel tért vissza, ami ugyanolyan idegen volt Cade és Lily ízlésének. Sportot űztek ebből, pont úgy, ahogy a szüleim is, amikor Cade sajtburgert hozott mindenkinek. Ez olyan volt, mintha mindannyian megtanulnánk együtt létezni. Még apám is felhagyott azzal, hogy nyáron Szombatonként dolgozzon, hogy ezeket a napokat itt tölthesse velünk.
         A dolgok jelentősen megváltoztak az elmúlt néhány hónap alatt, mióta lediplomáztam az ápolónői iskolában. Leginkább azért, mert Cade megnyerte a szüleimet. Először nem volt könnyű, de Cade kitartó volt. Elkezdte a saját vállalkozási cégét és pénzügyi tanácsért felkereste az apámat, amiért ő túlságosan boldog volt, hogy ellássa őt a megfelelő tanácsokkal, mivel tudta, hogy a pénzügy volta kedvenc témája. Az apám viszont megemlített neki, hogy néhány ügyfelének felújítási projektjei voltak – gazdag emberek a country klubban – és Cade üzlete rövid idő alatt jelentősen megnőtt. Legfőképpen, ez egy nagy adag magabiztosságot adott neki és a pénz miatti aggodalmát is kikényszerítette a fejéből. Jó volt látni, hogy emiatt egy kicsit ellazult.
         A szüleim másik nagy részének megnyeréséhez a kis Lily-nek volt köze – egyszerűen annyira szerethető volt. Bár anyám soha nem tűnt nagymama típusnak, elkezdett átjárni, hogy hetente néhányszor felvegye Lily-t. Jó volt látni, hogy az anyámnak volt valaki az életében, akire ráfordíthatta a figyelmét, inkább, mint hogy egyedül üljön a nagy házukban.
         Cade elkezdett segíteni apámnak a ház körüli apróságokban, és emiatt az apám egy egészséges tiszteletet tanúsított az autodidakta készségek iránt, amivel Cade rendelkezett. Természetesen kényelmesen kihagytuk Cade rövidre szabott pornós karrierjét, és bár a videói még mindig fent voltak a neten, kételkedtem abban, hogy a szüleim valaha is felfedeznék őket.
         A legnagyobb változás a múlt hónapban történt, amikor Cade eladta a nagyszülei kis házát, és én is eladtam a lakásomat, amit a szüleim vettek nekem néhány évvel ezelőtt és a kettőnk helye között félúton vettünk egy házat együtt. Még mindig Lily iskolai körzetében volt, de mégis közel maradt a kórházhoz, ahol most már teljes munkaidőben dolgoztam.
         Az apám megragadott egy törölközőt anyám számára és felkapta Lily rózsaszín köntösét, amibe az egyik oldalára a neve volt hímezve – egy ajándék anyámtól – és kisegítette őket a medencéből.
         Megragadtam a lehetőséget, hogy szemügyre vegyem Cade-et. Az ő tekintete is rám tapadt.
         Cade-en egy sötétkék úszónadrág volt, ami elég alacsonyan lógott a csípőjén ahhoz, hogy le akarjam dobni a bikini alsómat és begázoljak vele a vízbe egy kis víz alatti akcióhoz, a pokolba a nézőkkel. De természetesen, nem tettem. Csak összeszorítottam a combjaimat, mert tudtam, hogy amikor hazaérünk a medencézésből, Lily elég kimerült lesz ahhoz, hogy készen álljon egy kis délutáni szundikázásra, így Cade és én eltűnhettünk a saját szobánkba egy kis egyedüllétre.
         - Később, cupcake, - suttogta Cade, mintha olvasott volna a gondolataimban. – Most egyél. Szükséged lesz az energiádra ahhoz, amit terveztem.

         Elfojtottam egy zihálást és felvigyorogtam rá. Az övé voltam, teljesen. A testem, a szívem és a lelkem is. És nem is akarnék semmilyen más utat választani.

24 megjegyzés:

  1. Nagyon köszi a munkádat, ez egy igazán szórakoztató könyv volt!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szépen köszönöm, hogy lehetove tetted számunkra-szamomra ennek a könyvek az elolvasását!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szépen köszönjük! 😍
    Tündér vagy, h lehetővé tetted, h mi olvashassuk. 😘

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szépen köszönjük! 😍
    Tündér vagy, h lehetővé tetted, h mi olvashassuk. 😘

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm a munkádat jo volt olvasmi a könyvet kösziii!!!

    VálaszTörlés
  6. Hát, vége lett! Köszönöm szépen, hogy megosztottad velünk! Remélem, lesz még kedved, időd és energiád, hogy folytasd a fordításokat, mert nagyszerűen csinálod!

    VálaszTörlés
  7. Nagyon Örülök, hogy ennyien olvastátok, vagy fogjátok még olvasni! 😊❤💕
    Nem tervezem abbahagyni 😃
    Ha minden jol alakul, jövőhétre már hozom is az első fejezetet a Begin Again-ből. Remélem sokan várjátok már 😃😉
    Addig is millió puszi es ölelés nektek! 😍💕😃

    VálaszTörlés
  8. Nagyon szépen köszönöm, hogy olvashattam ezt a történetet!
    Szuper munkát végzel és külön köszönet azért mert megbízható vagy bármi történik is mindig hozod a következő fejezeteket.
    Nagyon nagy ölelés!! :)♥♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szivesen! Örülök, hogy tetszik amit csinálok és hogy ennyien olvassátok a blogot! Puszi Nektek ☺️😘❤️

      Törlés
  9. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  10. Nagyon nagyon szépen köszönöm hogy olvashattam ,köszönöm a munkádat.puszillak.

    VálaszTörlés
  11. Köszönöm!!!Minden elismerésem a munkádért!!!Vigyázz magadra és sok puszit küldök!!!

    VálaszTörlés
  12. Nagyon szépen köszönöm a munkád! Igazán csodálatra méltó, hogy önzetlenül ennyi örömöt szerzel nekünk! Nagyon jó könyv volt. Várom a következőt! Puszi! Szeretném megkérdezni, hogy németről is fordítasz-e vagy van-e valaki aki igen, mert a Crossfire utolsó könyve valamint a Calendar Girl 2-3 könyve megvan.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szivesen! ☺️😘❤️
      Sajnos németül nem tudok, és ötletem sincs, hogy esetleg ki vállalná be. 😞

      Törlés
  13. Nagyon szépen köszönöm a munkád! Igazán csodálatra méltó, hogy önzetlenül ennyi örömöt szerzel nekünk! Nagyon jó könyv volt. Várom a következőt! Puszi! Szeretném megkérdezni, hogy németről is fordítasz-e vagy van-e valaki aki igen, mert a Crossfire utolsó könyve valamint a Calendar Girl 2-3 könyve megvan.

    VálaszTörlés
  14. Nagyon nagyon szivesen! ☺️😘❤️

    VálaszTörlés
  15. Nagyon köszönöm Évike a munkádat,az igényes fordítást!Nagyon szerettem őket és szép példája volt az önzetlen szeretetnek! Csodálatos,ahogy Cade gondoskodott beteg testvéréről! Remélem továbbra is gondoskodsz rolunk,nyelvet nem tudokrol!Nagyon várom a következő fordítást!Puszillak

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szivesen! ☺️😘❤️
      Örülök, hogy tetszett! Nem tervezem abbahagyni, szóval meg egy darabig biztos lesznek fejezetek és új könyvek!

      Törlés
  16. Fantasztikus munkát végeztél Évi!
    Nagyon köszönöm!☺ Imádtam őket! ☺

    VálaszTörlés