2016. augusztus 13., szombat

Nyolcadik fejezet

Nyolcadik fejezet

Salem



Azt gondoltam, hogy amikor Rowdy megerősítette a beleegyezésemet, hogy vele töltsem a hétvégét, befejezi az együtt töltött időnket a parkban és leteperne a legközelebbi vízszintes felületre, amit találna. Mint mindig, úgy határozott, hogy csavartlabdát dob felém és egy nagyon párás és egyáltalán-nem-kutyakölyköknek vagy park-vendégeknek való csókolózás után, amitől teljesen elvörösödtem és be is indultam, felállt és levigyorgott rám.
         - Nem ez a legjobb hely, vagy idő erre, Salem.
         Csak bámultam fel rá, egy kicsit megrészegültem a vágytól, ahogy elcsaklizta a teniszlabdát Jimbo-tól és úgy határozott, hogy a kutya jobb elkapó partner, mint én voltam. Egy ideig csak csendben néztem őket, leginkább azért, mert egyre melegebb lett és Rowdy levette a pólóját, ami annyit jelentett, hogy nem tudtam félrenézni, még ha akartam volna sem. A mellkasomhoz húztam a térdemet, és az államat megpihentettem rajta, miközben élveztem a látványt.
         Többé már nem volt semmi sem abból a kisfiúból. Kemény vonalai voltak egy karcsú vázon, amit erős izmok és élénk színű festék borított. Eléggé kukkoltam őt az Interneten, ahhoz, hogy tudjam, amikor focizott sokkal nagyobb, szélesebb, és izmosabb volt, de most, sokkal áramvonalasabb, sokkal inkább egy fehérnemű modellnek nézett ki, mint egy profi sportolónak. Azok a bordázott izmok, amik a mellkasán és a hasán futottak keresztül, tetoválásokkal voltak borítva, és a legnagyobb részét kitetette minden másnak, amit valaha is láttam, és amitől elszégyelltem magam.
         Azzal a felejthetetlen horgony tetoválással együtt, ami a nyaka oldalán lévő szexi izzadság miatt csillogott, volt egy hatalmas kalózhajó tetoválása is a mellkasa közepén. Tomboló vihar, és harcias kék hullámok vették körül, ami ugyanolyan színű volt, mint a ragyogó szeme. A hajó tetején, a tartóoszlopon, egy zászló lebegett, amire a VEZESS HAZA szavak voltak írva, és ettől összetört miatta a szívem. A hajó alatt egy lenyűgöző tengeri szörny volt csápokkal és aljas tekintettel, ami úgy tűnt, hogy lehúzza a hajót a tenger mélyére. Ez egy igazán gyönyörű módon mesélt el a testén egy elég kemény történetet.
         Hatalmas betűkkel a „Gloria” név volt írva az egyik oldalon végig a bordáján, és ez egy igazán rossz irányba terelt volna engem, ha nem tudtam volna, hogy Gloria az anyukája volt. Mindegyik óriási betűt egy aranyos kis kerub angyalka tartotta fel. Az ellenkező oldalon, a hátán egy címlaplány tetoválása volt, ami egészen a vállától az alacsonyan lógó farmerjának tetejéig húzódott. Úgy volt felöltözve, mint egy kalóz, és esküszöm, vigyorgott rám, mialatt folyt a nyálam minden alkalommal, amikor azok az izmok megfeszültek, ahogy eldobta a labdát.
         Mindkét karja a csuklójáig volt tetoválva. Az egyik valójában hasonló volt az enyémhez és igazán hagyományos, old-school, tengerész-stílusú munka borította. A másik… valószínűleg a leggyönyörűbb dolog volt, amit valaha is láttam valakinek a bőrén. A bicepsze és lefelé a könyöke körül Monet vízi liliomai voltak. A tetoválás úgy nézett ki, mintha valaki letépett volna az olajfestményt a falról és a karja köré tekerte volna. A könyökétől a csuklójáig Van Gogh Csillagos Éjszakájának újraalkotása fedte. Egyszerűen gyönyörűek voltak és ugyanúgy nem helyénvalónak kellett volna tűnnie egy rock-and-roll srácon, mint egy atlétán. De nem, Rowdy-ra a klasszikus művészet nem csak, hogy illett, de még lenyűgözőbbé és érdekesebbé is tette őt.
         Amikor visszatért hozzám, a kezében cipelte az én megviselt, de nyilvánvalóan nagyon is boldog kutyusomat. Ő sem volt egyedül. Három tizenéves fiú vonult mögötte, nyilvánvaló csodálattal bámultak rá. A kezembe adta Jimbo-t, és az aranybarna feje tetejére tolta a Ray-Bans napszemüvegét.
         - Szeretnének egy rövid játékot. Nem bánod, ha játszom velük egy gyors menetet?
         Megráztam a fejemet. Igazából azt gondoltam, hogy arra akarták használni Rowdy-t, hogy lenyűgözzék a hápogó kamaszlányokat, akik a közelben gyűltek össze.
         - Nem. Mi lenne, ha mennél és fiú lennél, én meg visszamennék a lakásomba és készítenék egy nagyon gyors ebédet? Éhes vagyok és Jimbo és úgy néz ki, mint akinek szüksége van egy szundira.
         Rowdy egyik szőke szemöldöke felszaladt és a szája sarka vigyorra húzódott.
         - Menjek és legyek fiú?
         A kezem a várakozó tinédzserek felé rebbent és lehúztam a napszemüvegemet úgy, hogy a pereme felett rá tudtam nézni.
         - Tudod, menj, hemperegj a homokban, legyél izzadt, meg ilyesmi. Menj, éld újra a dicsőséges napjaidat.
         Felálltam és letettem az izgő-mozgó kutyát, így újra rá tudtam helyezni a pórázt. Rowdy kinyúlt és megrángatta az egyik hosszú hajtincsemet.
         - Valami azt súgja nekem, hogy a dicsőséges napjaim még csak most kezdődnek. – Nos, a francba. Ez nem volt elég ahhoz, hogy a szívem kicsússzon és a lábujjamig meg se álljon, majd visszatérjen a mellkasom közepébe?
         - Nemsokára találkozunk.
         Elfordult és hallottam a fiúk izgatott fecsegését és a kamaszlányok egyöntetű sóhajtását. Nem tudtam hibáztatni őket. Nézni őt, ahogy mozgott, miközben félig meztelen volt, határozottan egy olyan show volt, amit nem lehetett kihagyni.
         Visszatértem a lakásomba és adtam a kölyöknek egy kis vizet. Úgy döntöttem, hogy szükségem van egy zuhanyra, mivel naptej borított és egy kis fú ragadt hozzám az egész délutáni földön ücsörgéstől. Amikor kiléptem a zuhanyzóból, felvettem egy nyári ruhát, ami felül passzolt rám, de a derekánál kiszélesedett – igazán June Cleaver stílusú volt – és nedvesen és megcsinálatlanul hagytam a hajamat, a lábamat pedig meztelenül. Annyira megszoktam már, hogy olyan csiszolt voltam, hogy minden fényes és tökéletes volt, hogy kezdtem kényelmesen érezni magamat, amiért ilyen átlagosan vagyok itthon. A huncut és csiszolt stílusom egy páncél volt, amit azért viseltem, hogy megmutassam a világnak és valamilyen módon az apámnak is, hogy úgy néztem ki, ahogy én akartam, úgy viselkedtem, ahogy én akartam, és mégis egy sikeres, gyönyörű személy vagyok, teljesen a saját erőmből. Különös volt, hogy Rowdy úgy tűnt, jobban kedvelte a lemosott, csupasz változatomat, de nem fogok panaszkodni. Hibátlannak látszani és összerakni minden alkalommal sok munkát vett igénybe és néha egyszerűen csak nem akartam venni rá a fáradságot.
         Igazából soha nem osztottam meg senkivel sem, hogy mi történt, miután elhagytam Loveless-t. Megtanultam néhány kemény leckét, és olyan döntéseket hoztam, amikre nem igazán voltam büszke, de saját magamtól csináltam és ez olyasmi volt, amit soha nem fogok hagyni senkinek sem, hogy elvegye tőlem. Soha nem kellett visszamennem, vagy megkérdezni a szüleimet bármiről és ez önmagában is elég volt ahhoz, hogy beárnyékolja a szégyent és a megbánást, ami néhány impulzívabb döntésemhez kötődött. Én faragtam a saját utamat akkor is, amikor annyira egyszerűbb lett volna engedni és ezt a saját stílusomban és hangulatomban tettem, ezért volt az, amiért úgy döntöttem, hogy számomra rendben volt az, hogy a saját szempontjaim szerint éljem az életemet, még ha ez azt is jelentette, hogy nem maradok sokáig egy helyen.
         Ez része volt annak, amitől összezavarodtam ezzel a helyzettel kapcsolatban Rowdy-val. Soha nem haboztam, hogy azután menjek, amit akartam, amire kinyilvánítottam a szándékomat. De a múltban összekuszálódott volt és mélyen törődött valakivel, akit visszavonhatatlanul szerettem és ez az egész káoszt annyira bonyolulttá tette, hogy a fejem is megfájdult tőle. Még ha Poppy nem is viszonozta az érzéseit, nekem nem tetszett az az ötlet, hogy én csak a húgom helyettesítője voltam, aki eltávolította magát tőle. Én már túl sok mindent felkínáltam, hogy egyszerűen csak kitöltsem valaki helyét. Ez alkalommal csak azt fogom tenni, amitől úgy érzem, hogy attól nem fognak kiszabadulni a következmények.
         Átkutattam a hűtőt valami olyasmit keresve, amiből ebédet készíthettem, de a választék karcsú volt. Nem voltam éppen egy ínyenc szakács és az egyik Denver-en keresztülfutó főúton éltem, így a konyhában tölteni az időt nem olyasmi volt, amit gyakran csináltam. Mogyoróvajas és lekváros szendvicsnél döntöttem és egy kis burgonya chipsnél amit meg fogok majd csinálni és rádöbbentem, hogy Rowdy-nak semmi gondja nem lesz ezzel, figyelembe véve, hogy az egész napot azzal töltöttük, hogy újraéljük a fiatalkori pillanatainkat. Épp egy tányérra raktam rá a szendvicseket, amikor éles kopogás hangzott fel az ajtón, ami felébresztette Jimbo-t a szunyókálásból és ugatni kezdett.
         Kinyitottam az ajtót, miközben a mogyoróvaj maradékát nyalogattam le a késről. Rowdy támaszkodott a másik oldalon, még mindig félmeztelenül és sokkal megviseltebben és izzadtan, mint egy órával ezelőtt, amikor otthagytam őt a parkban. A pólója a nadrágjának hátuljából lógott ki, és a tetoválások, amik befedték őt, úgy csillogtak a sima bőrén, mint a nedves festék. A szőke haja borzas volt és a homlokába lógott, és az aqua színű szemei úgy lángoltak az arcán, mint egy világítótorony.
         Hagytam, hogy a kezem a késsel együtt az oldalamhoz hulljon, miközben csendben bámultuk egymást. A pillantása a nedves hajamra tévedt, majd végig a döbbent arcomon, végül le a meztelen lábamra. Tett egy lépést befelé, ami arra kényszerített engem, hogy én meg egyet hátráljak.
         - Nyertél? – A hangom ingatagnak és idegesnek hangzott, bár nem igazán éreztem magam bizonytalannak. Sokkal inkább kifulladt voltam és szenvedtem a szükségtől.
         - Ó, azt hiszem, hamarosan nyerni fogok, az biztos. – A szája széle szexi vigyorra húzódott. – Van valami az alatt a ruha alatt?
         Ezt a merész kérdést az követte, hogy kivette a kést a kezemből és veszélyesen a konyha irányába hajította. Hangosan csörömpölt, amikor a mosogatóban landolt, de még ez sem volt elég ahhoz, hogy kiszorítsa a szívem hangos zakatolását a fülemből. Teljesen az arcomba mászott és tudtam, hogy a szendvics többé már nem volt rajta az ebédre kínált étlapon.
         Én voltam rajta.
         - Miért nem keresed meg rá te a választ? – Ezt a játékot tudtam vele játszani. Végtére is, kellett lennie egy támadásnak és egy védekezésnek is annak érdekében, hogy ez egy játék legyen.
         A torka mélyéről morgás tört elő és berúgta az ajtót maga mögött a cipőjének a talpával, majd elindult felém. Addig jött utánam, amíg teljesen egymásnak nem nyomódtunk. Olyan illata volt, mint kint a parknak és a fűnek. Kemény és erős volt, és az összes elképzelés arról, hogy ő még mindig a szomszéd kisfiú volt elolvadt, ahogy az erekciója, ami kidudorodott a farmerjának az elején a hasamhoz préselődött. A tekintete forróbban égetett, mint a nyári nap, és amikor a kezét körbecsúsztatta, a még mindig nedvesen lehulló hajam alá, úgy éreztem, hogy ez már túl sok, és tócsává fogok olvadni a lábánál a várakozástól és vágyakozástól.
         Nem szólt semmi mást, csak elkezdett a hálószoba irányába sétálni, kényszerítve, hogy lépésről lépésre vele együtt mozduljak, ahogy hátrafelé keringőzött velem. Az Old Crow Medicine Show-jának bluesos és népies dallamai szűrődtek ki a hálószobából, a helyes irányba vezetve bennünket.
         - Büdös vagyok. – A hangja rekedt volt és borzongást küldött le- és fel a gerincem mentén, ahogy betámolyogtunk az elsötétített szobába. Az ágyam még nem volt bevetve és a fél ruhatáram is a padlón terült szét. Egyik sem lassította le őt, miközben tartotta a tempóját, amíg a lábam az ágy szélének nem ütközött.
         Az ujjaimat mindkét tetovált csuklója köré fontam és felpillantottam rá. Megnyaltam az alsó ajkamat, mire felnyögött.
         - Ezt a fajtát szeretem.
         - A francba. – Ez nem igazán volt szó, inkább egy kifújt hang, majd a szája már az enyémen is volt és többé már semmi más nem számított. Nem volt semmi más, csak az, ahogy miatta éreztem magam, és az, ahogy az összes vadság és nyugtalanság, ami mindig üldözött engem, úgy tűnt, hogy elhalványult az ajka és az érintése alatt.
         Keményen csókolt. Hosszan. Kifulladásig, majd hátrahúzódott és ismét megtette egy másik szögből. A srác jó volt a szájával, annyira jó, hogy észre se vettem, hogy a keze utalt talált a ruhám szegélye alá és a szövet lassan araszolni kezdett felfelé a lábamon. A nyelve összegabalyodott az enyémmel, a foga megcsípte a csúcsát, én meg hangosan felziháltam a csendben, amikor a nagy kezei összezárultak a meztelen hátsómon. Talán elterveztem az egészet, de semmit sem venni a ruha alá zuhanyzás után haszontalan lépésnek tűnt, amikor tudtam, hogy egy bizonyos ponton úgyis le fog kerülni rólam.
         - Szép. – Csak elismerés volt a hangjában semmi más, és a légzése elakadt, amikor a meztelen mellkasa elmozdult az enyémen.
         Egyik kezével elengedte a fenekemet és végigsimított a gerincem mentén felfelé, így le tudta húzni a hosszú cipzárt, ami a csinos ruhát zárva tartotta. Elvettem a hajamat az útjából és két sóhajtás között már meztelen is lettem előtte és nyilvánvalóan élvezte az alakom görbületeit. Ismét szitkozódott és kinyújtotta a kezét, hogy az ujjhegyével megérintse az egyik kis ezüstkarikát, ami mindkét mellemet díszítette. Befedték a sötét csúcsokat és csillogtak rubin ékszerrel együtt, ami megegyezett azzal, ami az ajkam felett volt.
         Teljesen elengedte a hátsó felemet és a hüvelykujját arra használta, hogy nyomon kövesse a nagy lótuszvirágot, ami a csípőcsontom egyik oldalát jelölte meg, és az íves, burjánzó cseresznyevirágot, ami a másikat díszítette. Mindkettő finoman volt kivitelezve és világosan ugrott elő a sötét bőrömön.
         - A szépség minden valószínűség és az élet törékenysége ellen. – A hangja halk volt, ahogy lehajolt és csókot hintett a kulcscsontomra.
         - Azt hiszem, ez az egyik előnye, hogy meztelen vagyok egy tetováló művésszel – ez lerövidíti a mutasd-és-mond-el dolgot.
         Egy kicsit elnevette magát és ezt egészen a középpontomban éreztem, mert felém hajolt, és az egyik karja a hátam mögé siklott, így új szöget használhatott, hogy a nyelvével körberajzolva mindkét hegyes mellbimbómat. Meglehetősen biztos vagyok benne, hogy az egész életemben semmi sem volt még ilyen csodálatos érzés. Mindkét csúcs megkeményedett és megnyúlt a rájuk szánt figyelem miatt, és amikor a fogát is bevetette és az apró fémgyűrűt a szájába szívta, attól forróak és nedvesek lettek, amikor ismét hozzáért a bőrömhöz. Komolyan azt hittem, hogy meg fogok halni a túltöltött érzelmektől.
         Megmarkoltam a vállát, hogy megpróbáljak valahogy a földön maradni, és nem teljesen elveszni a kéjben, amikor még egy lépéssel közelebb jött, amitől elvesztettem az egyensúlyomat és a hátamra zuhantam, a matracnak csapódva egy kis pattogással. Fölém emelkedett és az arcán lévő mosolyt semmi másnak nem lehetett nevezni, csak gonosznak.
         Megcsókolta a szegycsontomat pontosan a két megduzzadt mellem között és a nyelvével nedves utat rajzolt lefelé a testem a közepén, megállva, hogy belemártsa a köldökömbe és harapdálós csókokat hintett mindkét tetoválásomra, amik keretezték a nagyon feltárt, nagyon érzékeny testrészemet, ami felé nyilvánvalóan haladt.
         - Rowdy… - Ez részben kérdés volt, részben követelés, mert már kész voltam rá. Úgy éreztem, mintha örökké erre vártam volna, arra, hogy rám tegye a kezét, rám tegye a száját, annak ellenére, hogy ez még csak néhány hete tartott.
         Kifújta a levegőt, amitől a már nedves redőim megremegtek a szükségtől és éreztem a hasam puha bőrén, hogy kuncogott.
         - Egy csomó féle módon hallottam már, ahogy a nevemet mondod, Salem. Akkor hallani, amikor éppen felfallak téged, valószínűleg a kedvencem a mai napig.
         Meg akartam neki mondani, hogy menjen a pokolba, de elvesztettem a gondolkodás és a beszéd képességét, amikor figyelmeztetés nélkül az ágy szélénél térdre vetette magát és az arcához húzott. Ez túl sok volt. Túl intim. Túlságosan bensőséges és intenzív. Ez volt a legjobb dolog a világon. A srác tényleg nagyon jó volt a szájával.
         Végigfutatta nyelvét a bejáratomon. A lábamat a vállára tette és az erős kezével megragadta a hátsómat, miközben szájával felfedezte minden négyzetcentiméterét a remegő és összehúzódó belsőmnek. Vonaglottam az ágyon, az élvezet már szinte túl sok volt, hogy kézben tartsam, ahogy a fogát is bevetette a csiklómon. Érzések futottak végig minden idegvégződésemen és azok miatt, amiket éreztem, nem voltam képes lélegezni.
         Megragadtam a haját, hogy lehorgonyozzam magam ebben a pillanatban, és egy kicsit keményebben rántottam meg, mint akartam, mert sziszegve fújta ki a levegőt, amit a lábam között lévő minden nedves bőrfelületemen éreztem. Motyogott valami sötétet és szexit, amit nem tudtam kivenni és az egyik keze kicsúszott a fenekem alól előre és épp amikor a foga közé csapdába ejtette azt a kis apró vágygömböt és megszívta – keményen – a nagyon tehetséges ujjával helyettesítette a simogató és kereső nyelvét, én eszemet vesztettem.
         A kettős stimuláció, az erős ujjainak csavarása és forgatása kombinálva a könyörtelenül szívó, forró szájával, túl sok volt. Nem volt felépülés, nem volt állandó növekedés az áldott orgazmushoz. Nem, ehelyett vakító rohanás söpört keresztül rajtam az öröm és a kielégülés túlcsorduló hullámaként. Ettől ismét kuncogott, és ez a hang csatlakozott a kielégülés áradatához, ami végigáramlott az érzékeny húsomon, amivel ő még mindig mesterkedett és játszadozott.
         Ezelőtt még soha nem volt olyan orgazmusom, ami valóban fájt volna. Annyira jó értelemben fájt, hogy éreztem minden egyes sejtemben, minden lélegzetvételemben, minden pislogásomban, ahogy nehézkesen kinyitottam a szememet és megpróbáltam visszaemlékezni arra, hol is vagyok, ki is vagyok és kivel vagyok.
         Még mindig markoltam a haját, így egy rántással jeleztem neki, hogy hagyja el a remegő középpontomat. Leengedte az ernyedt lábamat a válláról, és felkúszott az ágyra, így már fölöttem lebegett. A karjára támaszkodott a fejem mindkét oldalán, miközben levigyorgott rám. Túlságosan is elégedettnek tűnt magával.
         - Ó, Salem… - Kiengedett egy hatalmas sóhajt és lehajolt, hogy megpuszilja a halántékomat. – Minden kétséget kizáróan annyira boldoggá teszel azzal, hogy már mind a ketten felnőttek vagyunk.
         Ez volt az édes, flörtölős oldala, amit általában mindenki másnak fenntartott, kivéve nekem. Én pontosan tudtam, mi volt ez. Egy módja annak, hogy ez egy könnyed és játékos szinten maradjon. Egy mód, hogy perspektívában tartsa, mert annak ellenére, hogy én voltam az, aki a figyelmének a végén volt, amíg kínzott és játszott velem, tudtam, hogy ő is érezte a mélyebb kapcsolatot, amink volt. Kétség sem férhetett hozzá, hogy valami történik kettőnk között, amire árnyékot vet a múlt és a jövő, ami összetekeredik egy hatalmas érzelmekből és tapasztalatokból álló labdává.
         Végigsimítottam a kezemmel az arcát, az ujjaimat csiklandozta a puha barkója és a hüvelykujjamat végighúztam a nedves alsó ajkán. Végigfuttattam kezemet a széles vállán, keresztül a tetovált mellizmai meghatározott vonalán. Követtem az ott lévő szavakat, majd a tekintetem ünnepélyesen találkozott az övével. – A felnőtt Rowdy olyan határozott részekkel rendelkezik, amiket szeretek, de a fiú-a-szomszédból Rowdy is.
         Láttam, hogy egy percen keresztül a gondolataiba mélyedt, de én kapva kaptam az alkalmon, hogy kicsatolja az övét és eltávolítsam a farmerját az útból, így ha volt is válasza, az elveszett, ahogy megpróbáltam őt ugyanolyan meztelenre vetkőztetni, mint amennyire én voltam. Fekete bokszer volt rajta, és egy percet szántam arra, hogy értékeljem, mennyire jól nézett ki félig meztelenül, miközben a merev farkának a feje kikandikált a bokszerjának dereka alól. Nem én voltam az egyetlen, aki valamilyen meglepetést rejtegetett a ruhája alatt. Letoltam a bokszert a térdéig és arra ösztökéltem, hogy a hátára forduljon. Megtette és a kezét a feje alá dugta, miközben az erekciója a mennyezet felé mutatott, amíg én jól megnéztem mindent, amivel ott lent dolgozott.
         Éreztem, hogy mindkét szemöldököm a magasba szaladt meglepetésemben. – Egy varázs kereszt? – Egy ideje már benne voltam a test módosítás világában és láttam már farkakat, amik díszt viseltek. Azonban azt kellett mondjam, ez volt az első. Egyszerre nagyon kíváncsivá tett a berendezése és be is indultam tőle.
         A duzzadt és készen álló fejen keresztül volt egy függőleges apadravya piercing, ami a súlyzó tetejét a fej alatt és felett is láthatóan hagyta. Vízszintesen és csak egy kicsivel az apa mögött volt egy apallang piercing kombinálva az elsővel, kereszt alakot adva ki Rowdy farkának fején. Ez annyit jelentett, hogy volt négy apró fényes öröm golyó, ami a lenyűgöző merevedésének a felszínén pihent, amitől bármilyen vele való tapasztalatot varázslatossá tett.
         - Az egyik legközelebbi barátom testékszeres. Nem gyakran találsz olyan valakit, akiben eléggé megbízol ahhoz, hogy közel kerüljön az árudhoz egy éles és hegyes tárggyal.
         A hüvelykujjammal köröket rajzoltam a pontok között, és néztem, ahogy ez az akció elérte, hogy a tekintete üvegessé váljon. A hasizmai összehúzódtak és a combja, amin ültem megfeszült és elernyedt, ahogy az ujjammal végigsimogattam mindegyik golyót. Nagyon jól nézett ki meztelenül. Együtt nagyon jól néztünk ki meztelenül. Tetszett, ahogy a festékeink egy hatalmas freskóba keveredtek össze. Hozzányomtam magam, és megmozdítottam a kezemet, hogy a merevségének maradékát is erős fogással ragadjam meg. Az is tetszett, ahogy a tetoválatlan részeink kontrasztot alkottak egymással. Én barna voltam és sötét, ő aranyló és gyönyörű. Megszorítottam az erekciójának tövénél és a másik kezemet arra használtam, hogy a hasának feszes vonalait simogattam. Soha nem voltam még senkivel, aki olyan szép lett volna, mint Rowdy St. James és élvezni akartam minden tapintható érzést, amit csak tudtam.
         Elengedtem és a kezemet a lábai közé csúsztattam csak egy kicsit, hogy megdörzsöljem a feszes golyóit is.
         A nevemet vakkantotta és véget vetett a simogatásnak. Azt hiszem a játszadozásnak vége.
         Letolta a cipőjét és lerázta magáról a maradék ruháit, és ez egy olyan látvány volt, amit azt kívántam, hogy bárcsak örökké nézhetnék, és bekerített, mintha a zsákmánya lettem volna, a tekintete ragyogott, mint a világítótorony jelzése, ami megpróbálja elmondani nekem, hogy egész végig ott volt, ahol az otthona van.
         - Óvszer?
         Átcsúsztam az ágyon és addig kotorásztam az éjjeliszekrényben, amíg találtam egyet. Feltéptem és közelebb intettem őt. Tett egy lépést a széttárt lábaim közé és megpuszilta a fejem tetejét, ahogy rágörgettem a latexet, végig a fémeken is. Még egyszer megszorítottam és a hajamba suttogott. – Egy nem lesz elég.
         - Neked ígértem a hétvégét. – Hirtelen hálás lettem, hogy egyikünknek sem kell csinálnunk semmi mást Keddig, amíg vissza nem megyünk dolgozni.
         - Köszönöm Istenem. – Maga fölé húzott engem, engedve, hogy megfelelő pozícióba helyezzem magamat, miközben tenyerével fel- és lesimogatta a bordáimat. Lesüllyedtem, így amikor a piercingelt csúcsa keresztülhatolt a megduzzadt bejáratomon, mindketten felnyögtünk ettől a kapcsolattól. Azok a kis fémgolyók minden egyes mozdulatomra, minden mozgására és megfeszítésére, csak még intenzívebbé tették ezt az egészet. Minden egyes részemben éreztem őt, ahogy teljesen ráereszkedtem és előrebuktam a kezeimre, így fogva tudtam ejteni a száját az enyémmel.
         Ugyanúgy csókoltam, ahogy ő engem – keményen, elnyelve – nyelvek táncoltak és lélegzetek keveredtek, miközben az ujjai a csípőmbe vájtak és kényszerítettek, hogy kezdjek el mozogni.
         Először egy szexi siklás volt, amitől mind a ketten ziháltunk és az ujjainkat összefűztük és ökölbe szorítottuk. Annyira jó érzés volt, és az, ahogy rám nézett, az teljesen kifordított engem, és csak nagyon nehezen sikerült, hogy megpróbáljak egy állandó ritmust felvenni. Egy kicsit magasabbra emelkedtem a térdeimen, ahogy mind a ketten őröltünk a csípőnkkel, majd hagytam, hogy a fejem hátraessen egy elfúló sóhajtással, amikor az egyik keze hirtelen eltűnt a lábaim között, ahol egymásba kapcsolódtunk, és rázárult arra a forró pontra, amit úgy tűnt, képes volt minden egyes alkalommal megtalálni.
         A hajam olyan volt, mint a fekete pocsolya, ahogy szétterült a lábán, miközben kétségbeesetten elkezdtem mozogni rajta. Ujjainak simogatása között, a súlyzók súrlódása és a farkának folyamatos ki-be húzgálásától, nem tartott sokáig, hogy érezzem a véget, ami gyorsítva tört rám.
         A nevemet mondta és a szabad keze elhagyta a derekamat, hogy megragadja az egyik mellemet. Hüvelykujjával addig simogatta oda-vissza a feszes és sajgó pontot, amíg csillagokat nem láttam és csak nagyon nehezen tudtam kapaszkodni bármilyen rendszeres mozgásba. Kéj száguldott keresztül keményen a gerincem tövénél, a bőröm izzott és sikamlós lett az erőfeszítéstől és a szükségtől, hogy szabadjára engedjem magam. Ha nem fog felzárkózni, akkor nélküle fogok leugrani a szakadék szélén, és nem fogom emiatt rosszul érezni magamat.
         Meglepetésemben felsikítottam, amikor gyorsan mozdult és átfordított minket. A térdeivel széjjelebb terpesztette a lábamat, hogy helyet csináljon magának a mozgáshoz, miközben olyan szögben fordította a csípőjét, amitől a szemem keresztbe állt, és elkezdte fokozni a tempóját, amint elhelyezkedett az új helyzetbe. Az egyik kezébe fogta az enyéimet és kinyújtotta őket a fejem fölé. A másikkal megtámasztotta a súlyát, miközben úgy csapódott belém, mintha üldözné az vágyat, amit közöttünk épített, hogy elvegye, ami az övé.
         A vastag farkának nyomása a duzzadt bensőmben már elég volt ahhoz, hogy készen álljak elmenni, de ehhez még hozzáadódott azoknak a fémgolyóknak a érzése, ahogy végigmasszírozott minden falat, minden idegvégződést, és én biztos voltam benne, hogy a darabokra tépett test tetejében még fejemet is fel fogja robbantani egy vakító orgazmusban. Rowdy leejtette a fejét, így az megpihent a nyakhajlatomban és éreztem a bőrömön a fogainak éles szúrását, és ez volt az, ami számomra a véget jelentette.
         Éreztem, hogy a belső falaim megszorítják őt, éreztem, hogy ő is elvesztette az utolsó csepp kontrollját is, és hirtelen éppoly kétségbeesetten és tombolva kezdett mozogni, ahogy én. Imádtam, hogy a szíve a sajátommal együtt dübörgött egy dallamban. Imádtam, ahogy az erős teste meghajolt és olyan kemény volt, mint a kő az én sokkal puhább görbületeimen. Imádtam, hogy a végéhez közeledve a fülembe zihált és azt is imádtam, ahogy rám omlott, amikor teljesen kifacsarodott és kiüresedett. Imádtam a vele való szexet, mert ez volt minden, aminek a szexnek lennie kellett és még annál is több. Igazán jó volt, sokkal többel, mint csak a szájával és megmutatott nekem mindent, amit azóta kerestem, mióta vakon elindultam Colorado-ból.
         Lehet, hogy vad volt, gátlástalan és egy kicsit mocskos, de vele szexelni mégis olyan érzés, mint egy biztonságosabb hely annál, ahol ezelőtt valaha is jártam.
         Egy lökéssel felemelte magát és szégyentelenül néztem, ahogy a bicepsze kidudorodott.
         - Valószínűleg a legjobb touchdown, amire valaha is emlékszem. – Megpróbálta elviccelni, de a tekintete halálosan komoly volt, így nem válaszoltam. Csak felemeltem az egyik kezemet és megfogtam az arcát, miközben néztük egymást.
         Ez egy szép pillanat volt, egy másik édes emlék, amit eldughattam és hozzátehettem a többihez, amim miatta már volt, de megtörte egy kiskutya síró visítása.
         Beszívtam a levegőt, ahogy Rowdy kihúzódott belőlem és átfordult, hogy lenézzen az ágy széléről.
         - Azt hiszem, lehet, hogy megbotránkoztattuk őt. – Felkapta a kutyust és az ágyra tette, miközben átlendítette hosszú lábait és felállt. – Teljesen elfelejtkeztem róla, amikor megláttam, hogy azt az átkozott kést nyalogatod.
         Én is elfelejtkeztem róla. Én egy szörnyű kutyamama voltam. Jimbo megnyalta az államat és valóban úgy nézett ki, mintha egy féltékeny-kölyökkutya-tekintetet küldött volna Rowdy felé.
         - Készítek néhány szendvicset. Kiengedem őt, aztán ehetünk.
         Bólintott és visszanézett rám a válla felett, felvillantva hófehér fogait.
         - Most kérdezd meg tőlem, hogy nyertem-e, Salem.
         Felnyögtem és az önelégült arcába hajítottam egy párnát. – Azt hiszem, mindketten nyertünk, nagyokos.

         A fürdőszoba felé vette az irányt, miközben egész végig nevetett.

25 megjegyzés:

  1. Oh Rowdy, azt hiszem újabb kedvenc pasit avatok :o) Köszi!

    VálaszTörlés
  2. Wáó, és többszörösen is wáó! Azt hiszem az összes könyv közül eddig ez volt a kedvenc erotikus jelenetem. Hát.. megvan rá az esély, hogy lenyeltem a nyelvemet a nagy kuncogások közepette. Húúúha. Nem fogták vissza magukat az biztos. Szerintem még mindig piros vagyok, pedig nem ez volt az első szexjelenet, amit elolvastam.. :)
    Imádtam, köszönöm szépen a munkádat!
    Jó pihenést, szép napot!
    Jenni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a rész nekem is pirulást okozott, miközben fordítottam. 😊
      Nagyon, nagyon szivesen! Örülök, hogy tetszett! 😊😘💕
      Hatalmas ölelés! 🤗

      Törlés
  3. Hát szia! Ezután a fejezet után mit mondhatok? Úgy érzem elég furcsa lenne megköszönni xD inkább úgy fogalmazok, hogy örülök, hogy olvashattam :D Rowdy piercingjeire rágoogliztam.. hát öööö... :D :D

    ui: lehet tudni, hány fejezetes a könyv?
    Millió puszi, Roxi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Miközben fordítottam en is utánanéztem azoknak a piercingeknek 😉😊 hat igen, nincs mit hozzáfűzni 😊☺️
      20 fejezet + epilogus 😊
      Hatalmas ölelés! 🤗🤗

      Törlés
  4. Igazán jó lezárása volt a hétvégének ez a rész. Köszönöm, hogy lefordítottad!
    Kitartást a következő hétre és izgatottan várom ezek után a folytatást!
    Üdv. Nana

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, örülök, hogy tetszett! 😊☺️
      Hatalmas ölelés! 😊😘💕

      Törlés
  5. Köszönöm szépen. Annabella

    VálaszTörlés
  6. Cukik! :-) köszi szépen!nagyon vártam!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szivesen! En is nagyon szeretem őket! 😊😘💕

      Törlés
  7. Hát tényleg meg érte várni rájuk ,nagyon imádtam köszönöm neked .:*

    VálaszTörlés
  8. Csatlakoznék az előttem szólókhoz mindenben. Minden sor megérte a várakozást. Köszönöm szépen! (:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett! 😊😘💕

      Törlés
  9. Nagyon, nagyon szivesen! 😊😘💕

    VálaszTörlés
  10. Uhh... Anyám...
    Ez egy brutál jó rész volt!
    Imádtam! Köszi ☺💜

    VálaszTörlés
  11. Uhh... Anyám...
    Ez egy brutál jó rész volt!
    Imádtam! Köszi ☺💜

    VálaszTörlés
  12. Ez nagyon nagyon forró volt. Elmúlt minden fej és has fájásom az olvasás idejére. :) Nagyon hatásos! Végre megtörtént. Azthiszem ezzel mind nyertünk :D szépen alakul a történet. Rowdy rohadtul imádnivaló! Hát hogy nem lehet ezeket a fiúkat szeretni??? ;)
    Köszönöm a fordítást Évi! ❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon, nagyon szivesen! ❤️❤️ Örülök, hogy tetszett, es hogy meg gyógyírnek is szolgált! 😊☺️
      Hat igen, Rowdy-t egyszerűen nem lehet nem szeretni! 💕
      Nem is tudnék választani közülük. Mindig az a legjobb, amelyiket éppen olvasom - vagy épp fordítom. 😊💕❤️

      Törlés